Holli, a hős
MESE ARRÓL, HOGYAN FÉLJ BÁTRAN
Ki a bátor? Az, aki ugyan fél, mégis meg meri tenni azt, amitől tart.
Ha egy magas szikla szélére állunk, ha sötét terembe lépünk be, vagy sokak előtt kell szerepelnünk – teljesen természetes, hogy félünk! Sőt, bármilyen furcsán is hangzik: a félelem fontos és hasznos érzés!
A cinkosunkká válhat, ha megtanuljuk kezelni.
Ebben segít mesekönyvével, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a bátor haditudósításaival híressé vált, immár kétgyermekes riporter, Al Ghaoui Hesna, aki éveket szentelt a félelem megismerésének, kutatásának.
Félj Bátran!
„Maga a valóságban ilyen alacsony? És mégsem fél ezekben a veszélyes országokban? “
Az elmúlt tizenöt év során számtalanszor szegezték nekem ezt a kérdést, amikor egy-egy rázósabb tévés tudósítás után hazaérkeztem. A termetem soha nem okozott önértékelési problémát, az viszont sehogy sem fért a fejembe, hogy miért gondolja bárki, hogy a háborús terepeken nem szoktam félni.
Természetesen félek. Mint mindannyian.
Amikor ezt elmondtam a gyanútlan kérdezőnek, meglepő dolgot láttam az arcukon. Csalódottságot. Mintha elloptam volna tőlük egy illúziót. És ez a jelenség elkezdett érdekelni. Miért vágynak az emberek ennyire a félelem nélküli élet titkos receptjére? Miért fél mindenki ennyire a félelemtől? És vajon én már őszintén szembe néztem minden démonommal? Tudósítóként, társként, anyaként, félig arab nőként, magyar állampolgárként kutakodtam, és rájöttem, hogy a félelem üzemanyagként működik bennünk, ami kihozhatja a legjobb és a legrosszabb oldalunkat is. De vajon mitől függ, hogy melyiket? Erre kerestem a választ, amikor elindultam a félelem feltérképezésének az útján.
Al Ghaoui Hesna
Az elmúlt években több mint húsz országból, köztük a világ számos háborús övezetéből tudósította a Magyar Televízió hírműsorait. Elsősorban a Közel-Keleten mozog otthonosan, hiszen édesapja szíriai. Édesanyja magyar, szülei a debreceni orvosi egyetemen ismerkedtek meg. A család később Salgótarjánba költözött, Hesna is itt nőtt fel.
A szolnoki kéttannyelvű gimnázium évei alatt egy évet az Egyesült Államokban tanult ösztöndíjasként, majd az ELTE jogi karán, Budapesten és Tunéziában, arab szakon. A jogászdiploma megszerzése után külpolitikai újságíróként kezdett dolgozni. Riportjaival kétszer is Kamera Hungária díjat, 2011-ben Príma Primissima díjat, 2014-ben Kovácsi László média díjat nyert. Huszonkilenc éves volt, amikor a Gázai övezetben forgatott tudósítása először bekerült a rangos Monte-carlói Televíziós Fesztivál döntős alkotásai közé. Riporteri munkája mellet vállalta, hogy a Milleneumi Fejlesztési Célok jószolgálati nagykövete legyen, jelenleg a Hősök Tere kezdeményezés nagykövete és lelkes támogatója. Rendszeresen hívják egyetemekre, konferenciákra előadni, főleg tudósítói munkájáról és a félelem témaköréről.
Ezeket is nézd meg!
GALÉRIA
BÁBEL Riportok, videók
interjúk, beszélgetések
Kövesd Hesnát!
